Dr. Nulla-mutatkozott be fensőbbséges gőggel, előrenyújtott jobb keze éterien lebegve közeledett a megtisztelt felé.
Erőtlen-puhány ujjai gusztustalan gilisztákként érintették a kivételezett kezét. Egész lénye egy meztelen csiga és egy hernyó reinkarnációjának tűnt.
Ha egyedül volt, akkor is hangosan kiejtette varázslatos nevét szívét - lelkét gyönyörködtette a szó, szerinte olaszos zenéje.
Dr. Nulla… csengett, bongott, csilingelt a benne támadt varázs, bepárásodott szemgolyói vastag szemüveglencséi mögött fénylettek, mint két drágakő.
Mert Dr, Egy vagy Dr. Kilenc, az nemcsak dallamtalan de van benne valami ledegradáló, valami tömegcikk-amiből olyan sok van, hogy be kell számozni.
De Dr. Nulla! … az mindennek a kezdete és vége egyszerre. Onnan indul a bármi akár pozitív vagy negatív irányba, ahhoz mérhető a távoli vagy közeli fogalma. A nulla az egyetlen és megismételhetetlen, rá épül az ismert számsor, egyszerűen nélkülözhetetlen.
Ahányszor csak átélte ennek súlyát és felelősségét, annyiszor kiverte a víz. Gyakran panaszkodott mennyivel könnyebb lenne az élete, ha mondjuk Dr. Tizenhétnek hívnák, de azért egy vak lóért nem adta volna a nulláját. Ettől a nullától érezte magát egyedinek.
Sosem nősült meg, nehogy fia szülessen, és személyében keletkezzen még egy Dr. Nulla. A gondolattól is rosszullét környékezte. Na meg egyetlen nőt sem talált méltónak arra, hogy viselje különleges nevét. Öncsodálatában észre sem vette a múló éveket.
Hízásnak indult, egyre oválisabb formát vett fel, távolabbról nézve lépegető nullára kezdett hasonlítani.
Először a hasa közepén támadt egy kis lyuk, nem fájt, de bővült. Hónapok múltán akkora lett, hogy át is lehetett lépni rajta, nem kellett megkerülni Szinte csak szélei voltak, bátran mehetett tömeggel szembe is.
Gondolt rá, hogy ovális belga tükröt szabat testébe, minden vele szembe jövő megnézheti magát őbenne, és akkor neki alkalma nyílik bemutatkozni, szélbe kiáltani a bűvös szó t- Dr. Nulla!
Napokig izgalomban tartotta az ötlet, de aztán elvetette. Ki tudja miért…
Történt egyszer, hogy lakásába menet, oválisan kiszélesedett teste beszorult a liftszekrénybe. Se ki, - se be.
Segélykiáltásait meghallván a lakók megpróbálták kiráncigálni a szűk ajtón. Nagy igyekezetükben annyira nyomták, hogy Dr. Nulla nagy reccsenéssel kettétörött. A kövön, két C - betű feküdt.
Ezt már nem tudta elviselni. Dr. Cé! … Elképzelhetetlen.
Még ott, a helyszínen belehalt.
Erőtlen-puhány ujjai gusztustalan gilisztákként érintették a kivételezett kezét. Egész lénye egy meztelen csiga és egy hernyó reinkarnációjának tűnt.
Ha egyedül volt, akkor is hangosan kiejtette varázslatos nevét szívét - lelkét gyönyörködtette a szó, szerinte olaszos zenéje.
Dr. Nulla… csengett, bongott, csilingelt a benne támadt varázs, bepárásodott szemgolyói vastag szemüveglencséi mögött fénylettek, mint két drágakő.
Mert Dr, Egy vagy Dr. Kilenc, az nemcsak dallamtalan de van benne valami ledegradáló, valami tömegcikk-amiből olyan sok van, hogy be kell számozni.
De Dr. Nulla! … az mindennek a kezdete és vége egyszerre. Onnan indul a bármi akár pozitív vagy negatív irányba, ahhoz mérhető a távoli vagy közeli fogalma. A nulla az egyetlen és megismételhetetlen, rá épül az ismert számsor, egyszerűen nélkülözhetetlen.
Ahányszor csak átélte ennek súlyát és felelősségét, annyiszor kiverte a víz. Gyakran panaszkodott mennyivel könnyebb lenne az élete, ha mondjuk Dr. Tizenhétnek hívnák, de azért egy vak lóért nem adta volna a nulláját. Ettől a nullától érezte magát egyedinek.
Sosem nősült meg, nehogy fia szülessen, és személyében keletkezzen még egy Dr. Nulla. A gondolattól is rosszullét környékezte. Na meg egyetlen nőt sem talált méltónak arra, hogy viselje különleges nevét. Öncsodálatában észre sem vette a múló éveket.
Hízásnak indult, egyre oválisabb formát vett fel, távolabbról nézve lépegető nullára kezdett hasonlítani.
Először a hasa közepén támadt egy kis lyuk, nem fájt, de bővült. Hónapok múltán akkora lett, hogy át is lehetett lépni rajta, nem kellett megkerülni Szinte csak szélei voltak, bátran mehetett tömeggel szembe is.
Gondolt rá, hogy ovális belga tükröt szabat testébe, minden vele szembe jövő megnézheti magát őbenne, és akkor neki alkalma nyílik bemutatkozni, szélbe kiáltani a bűvös szó t- Dr. Nulla!
Napokig izgalomban tartotta az ötlet, de aztán elvetette. Ki tudja miért…
Történt egyszer, hogy lakásába menet, oválisan kiszélesedett teste beszorult a liftszekrénybe. Se ki, - se be.
Segélykiáltásait meghallván a lakók megpróbálták kiráncigálni a szűk ajtón. Nagy igyekezetükben annyira nyomták, hogy Dr. Nulla nagy reccsenéssel kettétörött. A kövön, két C - betű feküdt.
Ezt már nem tudta elviselni. Dr. Cé! … Elképzelhetetlen.
Még ott, a helyszínen belehalt.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése