A jóság és megértés, egy életen át gyakorolva elvezet egy méltó jutalomig, mondják, de még senki nem mesélte, hogy az miben áll. Csupa feltételezés, hit – remény helyett -, a maga irrealitásában gőzölögve, erőt ad, de csak annak, aki agyatlan és nem ismeri a saját fajtáját.
Vagy erejük abban rejlik, hogy nem hajlandók végiggondolni a hogyan továbbot? De valójában miért is tennék, attól a dolgok iránya és végkimenetele jottányit sem változik. Van, aki egész életében ócska és gonosz volt, és jólétben, párnák között távozik.
A másik, Istenfélő módon él, jótéteményei elszállításához stráfkocsi kéne, ugyanakkor nyomorgó egyszerűségben, méltatlan módon hal meg.
Ja, a próbatétel, próbálgatja valami, hogy meddig lehet vele kitolni, falnak nyomni, hajába törölni sáros cipőt…
Ezek rendszerint nem „Méltó” voltukat igazolják, hanem gyáva és élhetetlen milyenségüket, akiknek ajándék a halál, kimenekülés az öt számmal kisebb cipőből, amit életnek hittek, híve azt, hogy kárpótlásul, a másvilágon járhatnak mezítláb, golf pálya gyep színvonalú réteken, szedve gyönyörű virágokat.
Holott, egy sikeres élethez, nem kell más, mint szerencse. Ha szerencsés az illető, lehet akár hülye, gonosz, és méltatlan az ember titulusra, erről a kegytárgy árus jut eszembe, aki kiabálja, forint a Jézus, forint a Mária, aki nem vesz, ne babrálja………gyerekek, menjetek- ja, vagy ti is a nagyságos asszonnyal vagytok?
Ha valaki szerencsés és olyan, az babrálhat is.
Aki nem, abból lehet jó kereskedő, és aki még az sem, abból lesz a luzer.
Aki méltatlankodásában bebeszéli magának, hogy majd ő fog ott fent mezítláb virágot szedni és minden erejével igyekszik ebben hinni, mert remény nélkül összedől.
Hogy az égiek miért dotálnák a hülyeséget, ezt nem tudom.
Gondolom, ezt ő sem, csak nagyon bölcsen végig sem meri gondolni.
Erény, tisztesség, megértés, megbocsátás, és még sorolhatnám ezeket a mesés fogalmakat – amit a pechesek találtak ki -, ezek nem pótolják a balsikert, a tehetségtelenséget és butaságot.
Jók vagyunk, mi megsimogatjuk a brutális bűnöző fejét és rábeszéljük, hogy térjen észhez, mert csúnya dolog, amit művel. Persze falra hányt borsó, ahányszor visszaengedik a társadalomba annyiszor esik vissza, és álhumánumunk következményeként, rengeteg bajt és fájdalmat okozunk közvetve tisztességes embereknek.
Hát… a jog és az igazság két dolog, és a jognak kell érvényesülnie.
Mert civilizált társadalmakban nem szokás valakit agyoncsapni, bár rászolgált, de akkor is olyan Un heimlich…
Hát nem?
Had szedje vétlen áldozatait, legfeljebb majd ő ott nem veheti le öt számmal kisebb cipőit, és virág helyett csak csalánt szedhet kesztyű nélkül…
Kösz.
Már helyén is van az igazságérzetem…
Az ember ne keresse a bajt. Életveszélyes sportok, mérhetetlenül zord hegycsúcsok megmászása, indoklás: csak. Vagy a repülő…
Egy ejtőernyős oktató, hatszáz ugrással a háta mögött, kipróbált egy új ernyőt.
Sem a háti, sem a has ernyő nem nyílt ki.
A gépen tartózkodó kollégái végignézték zuhanását.
Zárt lábakkal, széttárt karokkal zuhant, már erősen földközelben, két tenyerével betakarta szemeit.
Ennek a kis történetnek a szépséghibája, hogy igaz.
Az a rettenet, amit ez az ember átélt egy perc alatt, három embernek is sok lenne egy egész életre.
A kereszt nélküli megváltó pózában zuhant a halálba. Hatalmas erővel talált el a történet, ellen próbálok állni a kényszernek, hogy ne képzeljem magam az ő helyébe.
Szerencsétlenségemre mindent elképzelek, és sokszor nagyon nehéz magamat elviselnem.
Ismertem egy vénasszonyt, kicsit dilis volt. Mesélte, hogy mikor meghalt az ura, kivonszolta az erkélyre, és felhívta az Önkormányzatot, hogy neki nincs erre pénze, vigyék el a tetemet, mert tőle akár feltámadásig is ott fekhet, ahol van.
Persze elszállították az öreget, én meg a hülye, két napig kapkodtam a levegőt a megdöbbenéstől.
Nehéz az emberi elméken kiigazodni…
Idáig sem sikerült, csak annyi változott, hogy ma már nem is akarom érteni,
Kafka igaza a valóság, azt mondta:
„Fiatal koromban, nem értettem, miért nem kapok választ kérdéseimre.
Ma már azt nem értem, hogy hogyan is kérdezhettem.”
Sokak szemében látom, hogy nem jut eszükbe soha, és semmi. Csak tudnám mi a titka. Varázslatosan kellemes lehet !
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése