Ez csak egy fehér lap

Ez csak egy fehér lap. Akár egy újszülött. Makulátlan, nem ismer sem gonoszságot, sem semmit, amivel szólhatna, beleavatkozhatna bármibe, ami a világ.

Ez, csak egy fehér lap, egy lehetőség, ami hordozni tud jót és rosszat, dicséreteket, és halálos ítéletet.Mindent hirdet és szállít, amit ráírsz. Minden gondolatok hordozója, ami rákerül, azt mutatja, nem mérlegel, és nem szelektál. Ő közönyösen szolgál, A társadalom, az emberiség éppen meglévő arcát tükrözi, nem bírál, csak megmutat, és az olvasó érti, ahogy akarja. Mert minden sokértelmű, és egyben félreérthető.

Ez csak egy fehér felület, egy lehetőség, hogy széles körben megszólíthassuk egymást, nyomunkat hagyva az utókor, és szeretteink számára, ami igazol, hogy voltak gondolataink, hogy éltünk, és aki olvassa, talán úgy érzi, hogy visszaszólunk a múltból.

Elhalványítja a volt, és jelen közti szakadékot, érezteti a lét folyamatos jelenét, amit nem tud egészen kettétépni az idő.

Éveken és korokon hordozza végig az elfelejtettek szellemét, ami tanít és figyelmeztet, segít, és megpróbál megóvni.

Hogy szavai sokszor nem találnak értő fülekre, erről ne ő tehet.

Ez, az emberi társadalom süketsége, aminek nagyon kemény következményei is lettek.

Hihetetlen mennyiségű feljegyzést hordoznak ezek a szótlan, fehér papírok. Könyvtárak ezrei őrzik épségüket, óva a mindenkori jelentől, ami nem igazán kedveli őket, mert képesek leleplezni minden ármánykodást.

Nem erőszakosak, csak elmesélnek rég holt dolgokat, a szépségről, szeretetről és butaságról, a bölcsességről, aztán ki ért belőle, ki nem.

A rég eltűntek sok esetben hiába nyújtják felénk óvó szavaikat, az emberek sosem tanulnak, de az írás türelmes.

Ha százszor olvassák, százszor beszél hozzád végtelen békével.

Bizonyító erővel figyelmeztetnek, hogy a hosszú lét tapasztalatait az ember tévedéseiből építették, hatalmas ára volt, a hibák hegynyi halmaza maga a történelem.

Az írásbeliség kezdete óta mindent elmesél, amit akarsz. A hibák ismétlődő valósága nem enged nagy reményeket, hogy a fehér lapokra írt, és megőrzött gondolatok, figyelmeztetések, befogadó értelmekre hullva, kisarjadnak, megkönnyítve embermilliók életét.

Ezek a fehér lapok, csak hordozói a gondolatoknak, az emberi értelemnek.

Nemlétük hagyna egy hatalmas űrt, egy szakadékot, benne a didergő emberiséggel.

Ez is csak egy fehér lap, csendes gondolatokkal, amit elolvasol és elfelejtesz, vagy el sem olvasol.